ny¨²l¨¢s hat¨¢rozza meg a hossza t?r¨¦si pont kifejezett sz¨¢zal¨¦kos eredeti hossza (azaz. Hossza nyugalmi ¨¢llapotban). Ha egy gumi el¨¦ri a hossza k¨¦tszeres¨¦t, miel?tt megt?ri a ny¨²l¨¢s sz¨¢zal¨¦ka 100%.
´Ú´Ç²Ô³Ù´Ç²õ²õ¨¢²µ:
ahhoz, hogy az elasztomert mechanikusan min?s¨ªtse az alkalmazott haszn¨¢lat¨¢ra, meg kell m¨¦rni a sz¨¹ks¨¦ges er?t, hogy a minta a szakad¨¢si pontra ker¨¹lj?n. Az elasztomerek ny¨²l¨¢s¨¢nak meg¨¦rt¨¦se fontos az ¨¹gyfeleink ¨¢ltal haszn¨¢lt legjobb lehet?s¨¦g meghat¨¢roz¨¢s¨¢hoz. A gumiminta h¨²z¨¢sa gumideform¨¢ci¨®hoz vezet. Ahogy a minta hosszabb lesz, szakaszok cs?kken, hogy v¨¦g¨¹l vezet egy sz¨¹net.
³¾¨¦°ù¨¦²õ:
a vizsg¨¢lati m¨®dszer meghat¨¢rozza a gumivulkaniz¨¢ltban val¨® v¨¢ltoz¨¦konys¨¢got ¨¦s a stressz-t?rzs tulajdons¨¢gokat befoly¨¢sol¨® param¨¦terek hat¨¢s¨¢t, mint a h?m¨¦rs¨¦klet, a relat¨ªv p¨¢ratartalom ¨¦s a gumi el?kondicion¨¢l¨¢sa.
a dynom¨¦ternek nevezett vontat¨®berendez¨¦snek van egy olyan extensz¨®m¨¦r?je, amely optikailag vagy mechanikusan 2 jelet k?vet a mint¨¢n. A dynom¨¦ter b¨¢rmikor megm¨¦rheti a gumi tesztminta m¨¦ret¨¦t a hosszabb¨ªt¨¢si h¨²z¨¢si st¨¢diumban, ¨¦s amikor a t?r¨¦spont meg¨¦rkezik.
a csont alak¨² mint¨¢k fesz¨¹lnek a keskeny szakaszban, ahol a k¨¦t jel k¨¦sz¨¹l. Az o-gy?r? mint¨¢kat gyakran elforgatj¨¢k a kiterjeszt¨¦s sor¨¢n, ¨ªgy nem ¨¦rintik a konkr¨¦t z¨®n¨¢t. A forg¨¢si sebess¨¦g szerepel az eredm¨¦nyekben.
°ì¾±²õ³ú¨¢³¾¨ª³Ù¨¢²õ:
ha egy adott vizsg¨¢lati szakasz meghat¨¢roz¨¢s¨¢hoz m¨¦r?jeleket vagy extensz¨®torokat haszn¨¢lnak, csak ezt a hossz¨¢t haszn¨¢lj¨¢k a sz¨¢m¨ªt¨¢sban, ellenkez? esetben a markolatok k?z?tti t¨¢vols¨¢got haszn¨¢lj¨¢k a kezdeti m¨¦r?hossz¨²s¨¢gk¨¦nt.
±ð°ù±ð»å³¾¨¦²Ô²â±ð°ì/Âá±ð±ô±ð²Ô³Ù¨¦²õ:
a ny¨²l¨¢s sz¨¢zal¨¦kos, ¨¦s k¨¦t jelent?s sz¨¢m.
megny¨²l¨¢s sz¨¢zal¨¦k = (megny¨²l¨¢s szakad¨¢s) x 100/(kezdeti m¨¦r?hossz)
