v¨¦gs? gumi szak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢g (uts), gyakran megr?vid¨¹lt szak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢g (ts) vagy v¨¦gs? szil¨¢rds¨¢g, a maxim¨¢lis fesz¨¹lts¨¦g, amit egy gumianyag ellen¨¢ll, mik?zben megfesz¨ªtett vagy h¨²zta, miel?tt meghib¨¢sodott vagy t?rt. A maxim¨¢lis fesz¨¹lts¨¦g, hogy a vulkaniz¨¢lt termoszett gumi ¨¦s termoplasztikus elasztomerek ellen¨¢ll (szil¨¢rds¨¢g), miel?tt meghib¨¢sodik, a v¨¦gs? szak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢g.
´Ú´Ç²Ô³Ù´Ç²õ²õ¨¢²µ:
gumiszak¨ªt¨®vizsg¨¢latot haszn¨¢lnak a gumi term¨¦k min?s¨¦g¨¦nek szab¨¢lyoz¨¢s¨¢ra, valamint a k¨¦miai vagy termikus expoz¨ªci¨® elasztomerre gyakorolt hat¨¢s¨¢nak meghat¨¢roz¨¢s¨¢ra. Az elasztomer fizikai tulajdons¨¢gainak megtart¨¢sa a legjelent?sebb, nem pedig a szak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢g, a ny¨²l¨¢s vagy a modulus abszol¨²t ¨¦rt¨¦kei.
gumiszak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢gi m¨¦r¨¦s:
a szak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢got ¨²gy hat¨¢rozz¨¢k meg, mint a fesz¨¹lts¨¦get, amelyet a ter¨¹let egys¨¦genk¨¦nti er?k¨¦nt m¨¦rnek. Jellemz?en a tesztel¨¦s mag¨¢ban foglalja egy kis mint¨¢t r?gz¨ªtett keresztmetszeti ter¨¹leten, majd h¨²zza azt egy tensom¨¦ter egy ¨¢lland¨® fesz¨¹lts¨¦g (v¨¢ltoz¨¢s a m¨¦r?hossz osztva a kezdeti m¨¦r?hossz) ¨¦rt¨¦kelje, am¨ªg a minta megszakad.
a szak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢g h¨¢rom tipikus t¨ªpusa van:
hozamszil¨¢rds¨¢g-a stressz egy anyag ellen¨¢ll ¨¢lland¨® deform¨¢ci¨® n¨¦lk¨¹l. Ez nem egy ¨¦lesen meghat¨¢rozott pont. A foly¨¢shat¨¢r az a fesz¨¹lts¨¦g, amely az eredeti dimenzi¨® 0,2 {0.2}-es ¨¢lland¨® deform¨¢ci¨®j¨¢t okozza.
v¨¦gs? er?-a maxim¨¢lis stressz egy anyag ellen¨¢ll.
t?r¨¦si szil¨¢rds¨¢g-a stressz koordin¨¢t¨¢ja a stressz-t?r¨¦si g?rb¨¦n a szakad¨¢s pontj¨¢n.
az anyag szak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢g¨¢t (astm D412-98a) k¨¦t vizsg¨¢lati m¨®dszer egyik¨¦vel hat¨¢rozz¨¢k meg, amelyek nem mindig azonos eredm¨¦nyeket eredm¨¦nyeznek:
vizsg¨¢lati m¨®dszer a:
s¨²lyz¨® ¨¦s egyenes metszet? p¨¦ld¨¢nyok-a tesztp¨¦ld¨¢nyok fr?ccs?ntve vagy lapos lemezr?l v¨¢gva nem kevesebb, mint 1,3mm (0,05 h¨¹velyk) sem t?bb mint 3,3mm (0,13 h¨¹velyk).
vizsg¨¢lati m¨®dszer b:
v¨¢gott gy?r? p¨¦ld¨¢nyok-a tesztp¨¦ld¨¢nyokat lemezekb?l vagy cs?vekb?l k¨¦sz¨¹lt gy?r?k v¨¢g¨¢s¨¢val ¨¢ll¨ªtj¨¢k el?. Mindk¨¦t esetben a m¨¦reteket stb. az astm specifik¨¢ci¨®k hat¨¢rozz¨¢k meg.
a szak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢g kisz¨¢m¨ªt¨¢sa
az anyag ts kisz¨¢m¨ªt¨¢sa a k?vetkez? felhaszn¨¢l¨¢ssal t?rt¨¦nik:
ts = f (be)/a)
ahol:
ts = szak¨ªt¨®szil¨¢rds¨¢g, a stressz a szakad¨¢sn¨¢l, mpa (lbf/in.2)
f (be) = az er? nagys¨¢ga a szakad¨¢sn¨¢l, mn (lbf)
a = fesztelen p¨¦ld¨¢ny keresztmetszete, M2 (in.2)
