egy anyag kem¨¦nys¨¦ge (dh) az ¨¢lland¨® beh¨²z¨¢ssal szembeni ellen¨¢ll¨¢s¨¢nak m¨¦r¨¦se. A gumianyagok tesztel¨¦s¨¦re haszn¨¢lt eszk?z durom¨¦terk¨¦nt ismert. Tizenk¨¦t sk¨¢la van, amely meghat¨¢rozza a k¨¹l?nb?z? anyagok kem¨¦nys¨¦g¨¦t: a, b, c, d, do, e, m, o, oo, ooo, OOO-S ¨¦s r. A k¨¹l?nb?z? sk¨¢l¨¢k k¨¹l?nb?z? tulajdons¨¢g¨² anyagokra vonatkoznak, azaz Az a sk¨¢la a l¨¢gyabb m?anyagokra vonatkozik. A sk¨¢l¨¢k ¨¦rt¨¦ke 0 ¨¦s 100 k?z?tt mozog, 100 durom¨¦ter jelzi a legnehezebbet. A szabv¨¢nyos durom¨¦ter tesztel? eszk?zt albert ferdinand shore fejlesztette ki, ¨¦s ennek az eszk?znek az eredm¨¦nyeit shore-kem¨¦nys¨¦gnek nevezz¨¹k.
´Ú´Ç²Ô³Ù´Ç²õ²õ¨¢²µ
a parti kem¨¦nys¨¦g fontos t¨¦nyez?v¨¦ v¨¢lik, ha figyelembe vessz¨¹k, hogy melyik gumianyagot kell v¨¢lasztani, amikor a nyom¨¢ssal foglalkozik. Vagyis a megfelel? kem¨¦nys¨¦get a rendszerben tervezett nyom¨¢s alapj¨¢n kell kiv¨¢lasztani.
kem¨¦nys¨¦gi m¨¦r¨¦s:
a durom¨¦ter m¨¦ri a m¨¦lys¨¦get a beh¨²z¨¢s az anyag ¨¢ltal l¨¦trehozott adott er? egy szabv¨¢nyos¨ªtott nyom¨®l¨¢b. Ez a m¨¦lys¨¦g f¨¹gg az anyag kem¨¦nys¨¦g¨¦t?l, viszkoelasztikus tulajdons¨¢gait¨®l, a nyom¨®l¨¢b alakj¨¢t¨®l ¨¦s a teszt id?tartam¨¢t¨®l. Astm d2240 durom¨¦terek lehet?v¨¦ teszik a kezdeti kem¨¦nys¨¦g m¨¦r¨¦s¨¦t, vagy a beh¨²z¨¢si kem¨¦nys¨¦get egy adott id? ut¨¢n. Az alapteszt megk?veteli az er? k?vetkezetes alkalmaz¨¢s¨¢t, sokk n¨¦lk¨¹l, ¨¦s a kem¨¦nys¨¦g m¨¦r¨¦s¨¦t (a beh¨²z¨¢s m¨¦lys¨¦ge). Ha id?z¨ªtett kem¨¦nys¨¦g k¨ªv¨¢natos, er?t alkalmaznak a sz¨¹ks¨¦ges id? el?tt a m¨¦r¨¦st.
egy anyag kem¨¦nys¨¦g¨¦t (astm d2240) a tizenk¨¦t k¨¹l?nb?z? durom¨¦teres sk¨¢la egyik¨¦vel hat¨¢rozz¨¢k meg. A vizsg¨¢lati m¨®dszer egy adott t¨ªpus¨² indentor behatol¨¢s¨¢n alapul, ha meghat¨¢rozott k?r¨¹lm¨¦nyek k?z?tt az anyagba k¨¦nyszer¨¹l. A beh¨²z¨¢si kem¨¦nys¨¦g ford¨ªtottan kapcsol¨®dik a penetr¨¢ci¨®hoz, ¨¦s f¨¹gg az anyag elasztikus modulus¨¢t¨®l ¨¦s viszkozoelasztikus viselked¨¦s¨¦t?l. Az indentor geometri¨¢ja ¨¦s az alkalmazott er? befoly¨¢solja a m¨¦r¨¦seket, ¨²gy, hogy a k¨¹l?nb?z? t¨ªpus¨² durom¨¦terekkel vagy m¨¢s, kem¨¦nys¨¦g m¨¦r¨¦s¨¦re haszn¨¢lt m?szerekkel kapott m¨¦r¨¦sek k?z?tt nem l¨¦tezik egyszer? kapcsolat. Ez a vizsg¨¢lati m¨®dszer els?sorban ellen?rz¨¦si c¨¦lokra sz¨¢nt empirikus teszt. A meghat¨¢rozott indent¨¢ci¨®s kem¨¦nys¨¦g nem kapcsol¨®dik a vizsg¨¢lt anyag egyetlen alapvet? tulajdons¨¢g¨¢hoz sem.
